FÉNYLABOR GONDOLATOK

o

Andi és Andris esküvője

Amikor Andival és Andrissal először találkoztunk, egy szuszra három órát beszélgettünk. Már akkor is jól látszott, hogy sokmindenről hasonlóan gondolkodunk, és élmény lesz majd az esküvőjüket, benne pedig őket fotózni.

Én például az első perctől kezdve odavoltam a szürke-sárga színválasztástól, mert olyan kevesen teszik erre a voksukat, pedig annyira jól mutat. Kicsit előreszaladva élőben is pompásan mutatott a dekoráció: egyszerű, mégis kedves és hangulatos, úgy tökéletes, ahogy volt. Bár Andris a 60 pom-pom kihajtogatása után biztosan nem nevezné egyszerűnek és, ha lehetne, szerintem a pom-pom szót is törölné a szótárból..:D

Az esküvő egyik leghelyesebb pillanata kétségtelenül az első találkozás volt. A fiúk (nem csak ketten, hanem rögtön négyen, két jó baráttal kiegészülve) már régen vártak ránk, mire megérkeztünk négyen a lenyűgöző Mustanggal. Andris már nagyon, Andi közepesen, én meg csak a kocsiban izgultam csöppet (, hogy az úton maradunk-e, miután általában középen haladtunk… ugye dear Mr.M.? :D ). Kicsit elszámították magukat azonban Zoliék a találka helyével és így esett az, hogy Andrist akkor kellett átnavigálni, amikor Andi már látótávolságban volt. Node egy barát előtt nincs akadály, a póló szemkötőnek kiváló szolgálatot tett. :) Így esett az is, hogy a megható pillanatot a háttérből (a bokorból konkrétan) baráti kuncogások és kommentek fűszerezték… :)

Andris ezután átvette a volánt és irány az Alborétum , amit én inkább Szúnyogparadicsomnak neveznék, helyenként esetleg szaunának, de legalább Paradicsomhoz méltóan szép, így azt hiszem, egyikünk sem bánta végül a dolgot. :) Út közben még egy kis bringázás a csodálatos kölcsönbiciklivel, forgalomblokkolással és szerencsére megértő sofőrök.

Ha Andi és Andris esküvőjéről van szó, semmiképpen sem hagyhatjuk szó nélkül a legcsodálatosabb, legtündéribb,  lebegtethető, szürke-sárga ruhás koszorúslánykákat. Egyszerűen annyira, de annyira édesek voltak, hogy azt képtelenség leírni! :) Így aztán volt unaloműző táncolás a templomban, örömujjongás az eskünél, virágszirom kiöntés csak úgy, menyasszonyi ruha alá bujkálás, autó előtt modellpóz… ha tehettem volna, ezerszámra készültek volna róluk a képek, az biztos.  Akadt azonban még ennél is jobb téma, Andris és Andi, akik szerencsére a szertartást követően már minden izgalmat maguk mögött hagytak. :)

Az is idekívánkozik, hogy sosem hallottam még ennyire jó beszédeket. Andi a legjobb barátnőjére, Andris pedig a legjobb barátjára bízta a köszöntést. Nehéz szavakba önteni azt a szeretetteljes humort, ami áthatotta minden mondatukat. Különös módon a lányos oldal, vagyis Sára volt a nevettető, Peti pedig a könnyeket csaló, önmagukban és együtt is tökéletesek viszont. Andi és Andris arca mélyen belém vésődött, miközben hallgatták őket és ezt az élményt biztosan sokáig őrzöm még.

…és mindez slideshow-ban…kicsit másképpen:

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
CLOSE MENU .... .... ....