FÉNYLABOR GONDOLATOK

o

A személyesség varázsa – Emi és Peti esküvője

Tegnapról bennem maradt egy mondat: azt nem szeretem az esküvőkben, hogy egyre inkább csak kifelé szólnak. Elgondolkodtam, vajon tényleg így van-e ez az esküvők többségével. Azt hiszem, hogy igen. Persze ennek nem csupán az az oka, hogy nagyzolni és megmutatni akarunk, hanem a másik oldalról felénk támasztott elvárások is okozói, sőt… igazából a mai világ reprezentációk sorozata, ebben élünk. Önmagában ezért aztán normális jelenség, mindenféle negatív felhang nélkül a számomra. Hogy ezt a megfelelni és megmutatni vágyást ki miként formálja meg, az viszont egyáltalán nem mindegy.

rusztikus-dekor-eskuvore

rusztikus-eskuvo-7rusztikus-eskuvo-8

Álszent volnék, ha azt írnám, nem imádom a pazar helyszínen, pazar dekorral, pazar ruhákkal megtartott esküvőket! Imádom. Fotósként meg különösen. Önmagában nézve persze ez kevés és szomorú is, ha csak erről szól. Ahogyan az sem mindegy, milyen az arány a magunknak és másoknak való megfelelés között. Hogyha az arány utóbbi felé billen, ha tényleg a külcsín csak a fontos, a tartalom pedig elveszik, akkor van baj. S igen. Látom, hogy van ilyen. Szerencsére azonban nem ebből van több. Legalábbis a mi környezetünkben.

rusztikus-eskuvo-12rusztikus-eskuvo-14rusztikus-eskuvo-15rusztikus-eskuvo-17rusztikus-eskuvo-27rusztikus-eskuvo-29rusztikus-eskuvo-32rusztikus-eskuvo-33rusztikus-eskuvo-35rusztikus-eskuvo-36rusztikus-eskuvo-39

Sokszor azonban az esszencia a lelki nyomás miatt sérül. Gyakran azért, mert a pár annyira szeretne mindenkinek eleget tenni, annyira szeretné, hogy minden gyönyörű legyen és jól sikerüljön, hogy elfelejti közben élvezni azt a napot, amire sok-sok hónapot készült, amire rengeteg időt, energiát és bizony pénzt áldozott. A nap aztán gyorsan elrepül. Hogy mi marad utána, azon múlik, mennyire tudtuk lélekkel megtölteni a ragyogó burkot, amibe csomagoltuk ezt a napot. Ezért aztán a legfontosabb, amit minden párnak elmondunk az, hogy nem számít, mi történik, élvezzék, éljék meg, töltsék meg csupa személyes, kedves pillanattal, ettől működik a varázslat!

Éppen ez az, ami miatt Emi és Peti esküvőjénél jutottak ezek a sorok az eszembe. Olyan tanulságos volna szó szerint leírnom mindent, ami aznap elhangzott! Nagyon különleges példák ők ugyanis: minden megvolt bennük és körülöttük, amin egy pár a szervezés és az esküvő során tipikusan keresztülmegy (izgalom, megfelelni vágyás, munka, idegeskedés, öröm stb.), mégis olyan személyességgel, apró, de jelentős ötletekkel, gondolatokkal töltötték meg ezt a napot, ami csodálatra és elismerésre méltó. Ami aztán végül valami egyáltalán nem tipikusat szült. Valami egészen otthonos, bensőséges, mégis vidám hangulatot, aminek mi is a hatása alá kerültünk teljes mértékben. (Ráadásul ezt a hangulatot meg tudták idézni a külön napos kreatívukon is, elképesztő, mi mindenre hajlandóak voltak a képekért! Imádtuk! :) Pedig bizony nehezen indult az a napjuk…).

rusztikus-eskuvo-dekoracio

 

rusztikus-eskuvo-5rusztikus-eskuvo-11rusztikus-eskuvo-22rusztikus-eskuvo-23rusztikus-eskuvoi-dekoracio-otlet

rusztikus-eskuvo-18rusztikus-eskuvo-21rusztikus-eskuvo-125

Most először érzem azt a képeinkkel kapcsolatban, hogy nem mesélnek el mindent… (még szerencse, hogy ők nem így látták! :D ) Nem tudhatjátok, hogy miért nézegetnek egymásra cetlivel a kezükben az emberek kérdőn és mosolyogva, a gyűrűk miért vándoroltak a szertartás előtt kézről-kézre, nem hallhatjátok a szertartás szövegét, nem egyértelmű, hogy a násznép együtt adta őket össze, nem láthatjátok, hogy Eminek és Petinek nem volt saját asztala…

Sokáig tervben volt, hogy elkérem tőlük a szertartásuk szövegét és beteszem nektek ide. Ők írták ugyanis. Tökéletesre méghozzá! Nem volt nyálas (bocsánat a szóért), mégis olyan megható, megmosolyogtató és személyes volt, ami mindenki számára példaértékű lehet. Nem kértem el. Nem szeretném ugyanis, ha lemásolná valaki. Legyen csak az övék. Meg csak a miénk, akikkel megosztották ezt a gyönyörű élményt. Bíztatok viszont mindenkit valami hasonló „akcióra”! :)

rusztikus-eskuvo-44rusztikus-eskuvo-45rusztikus-eskuvo-47rusztikus-eskuvo-48rusztikus-eskuvo-53rusztikus-eskuvo-54rusztikus-eskuvo-57rusztikus-eskuvo-60rusztikus-eskuvo-61rusztikus-eskuvo-62rusztikus-eskuvo-63rusztikus-eskuvo-64rusztikus-eskuvo-65rusztikus-eskuvo-66rusztikus-eskuvo-67rusztikus-eskuvo-68rusztikus-eskuvo-69rusztikus-eskuvo-70rusztikus-eskuvo-71rusztikus-eskuvo-72rusztikus-eskuvo-73rusztikus-eskuvo-76rusztikus-eskuvo-77rusztikus-eskuvo-79rusztikus-eskuvo-80rusztikus-eskuvo-81rusztikus-eskuvo-82rusztikus-eskuvo-86rusztikus-eskuvo-88rusztikus-eskuvo-89rusztikus-eskuvo-90rusztikus-eskuvo-91rusztikus-eskuvo-92rusztikus-eskuvo-94rusztikus-eskuvo-95rusztikus-eskuvo-97rusztikus-eskuvo-98rusztikus-eskuvo-99rusztikus-eskuvo-100rusztikus-eskuvo-105rusztikus-eskuvo-106rusztikus-eskuvo-107rusztikus-eskuvo-108rusztikus-eskuvo-109rusztikus-eskuvo-110rusztikus-eskuvo-111rusztikus-eskuvo-112rusztikus-eskuvo-114

A cetlis és gyűrűs dolgot viszont közkinccsé teszem, remélem, nem bánják ők sem. :)

A vendégek összehangolódása érdekében a vendégvárást egy ismerkedős játék fűszerezte meg. A násznép tagjainak nevét kettéosztották: Emi és Peti részre. Minden vendég magához vett egy-egy névkártyát a másik fél vendégeinek neveiből. A feladat az volt, hogy meg kellett keresni a névhez tarozó embert. Itt azonban nem volt vége a dolognak, fel is kellett tennie neki néhány meghatározott, személyes kérdést. Ezzel pedig el is indult a valódi ismerkedés és közeledés. Egyrészt mire megtalálta valaki az emberét, legalább három másik – kvázi idegen – vendéggel szót kellett váltania, másrészt rögtön elindult egy vidám és aktív körforgás. Amikor pedig mindenkire rátalált a névkártyája, ki is tűzhette magára, így aztán mindenki a nevén szólíthatta a másikat. Imádtuk! Fotózni is!

Mi történt a gyűrűkkel? A szertartás előtt körbejártak, minden vendég a kezébe vette őket, kívánt közben valamit Eminek és Petinek, beletette a saját energiáját, a saját áldását. Egészen furcsa ez így leírva, de ott és akkor valami varázslat történt valóban! Ami pedig talán a legszebb volt ebben az, hogy nem tartotta ezt senki sem butaságnak! A gyűrűk aztán a két tanúnál maradtak (ezt Emiék nem így tervezték, ez amolyan spontán meglepetés lett), akik a megfelelő pillanatban átadták nekik, hogy eztán náluk gyűljön és áramoljon mindaz a szeretet, amit a szeretteik éreztek akkor.

rusztikus-eskuvo-116

rusztikus-eskuvo-117rusztikus-eskuvo-119rusztikus-eskuvo-120rusztikus-eskuvo-122rusztikus-eskuvo-123rusztikus-eskuvo-127rusztikus-eskuvo-128rusztikus-eskuvo-129rusztikus-eskuvo-130rusztikus-eskuvo-132rusztikus-eskuvo-133rusztikus-eskuvo-134rusztikus-eskuvo-135rusztikus-eskuvo-138rusztikus-eskuvo-139rusztikus-eskuvo-140rusztikus-eskuvo-141rusztikus-eskuvo-142rusztikus-eskuvo-143rusztikus-eskuvo-144rusztikus-eskuvo-145rusztikus-eskuvo-146rusztikus-eskuvo-147rusztikus-eskuvo-148rusztikus-eskuvo-149rusztikus-eskuvo-150

Az egész esküvő annyira kedves, annyira egyszerűségében is magával ragadó volt!

Visszatérve az eredeti külcsín gondolatra. Igen, volt benne bőven olyasmi, ami kifelé szólt vagy kifelé szólónak is lehetne titulálni. Volt benne idegeskedés bőven, hogy minden, mindenkinek megfeleljen. Volt benne tudatosság többek között arra nézve is, hogy mit akarnak majd látni a fotóikon. Sőt Emi ugyanúgy küzdött azzal, amivel mi menyasszonyok (mostmár feleségek) mindannyian: a nagy napunkon gyönyörű szeretett volna lenni. Ez a látszólag felszínes dolog nagyonis fontos volt számára! Kifelé szólt? Kicsit. Kicsit meg befelé. Küzdünk hisz’ magunkkal mi nők éppen eleget! Az esküvőnkön meg aztán pláne!

Drága Emi! Az, hogy úgy érzed, minden képen csak úgy sugárzol, nem a mi érdemünk. Jó volna hinni, hogy a fotózás tudásunknak köszönhető, de te is tudod, hogy a szépség ennél sokkal több és sokkal kevesebb is. Olyan sokan tették már elcsépelté azt, hogy a szépség belülről jön, hogy el sem hisszük.  Amikor kételkedem ebben, visszaidézek az életemből példákat: amikor magamat gyönyörűnek éreztem, boldog voltam éppen, mások is ilyennek láttak… és bizony fordítva is. Ez az a közhely, ami tényleg igaz! Higgyél magadban és nekem! Gyönyörű vagy!

erdei-eskuvo-1erdei-eskuvo-2erdei-eskuvo-3erdei-eskuvo-4erdei-eskuvo-5erdei-eskuvo-7erdei-eskuvo-9erdei-eskuvo-10erdei-eskuvo-8erdei-eskuvo-kreativerdei-eskuvo-11erdei-eskuvo-14erdei-eskuvo-13erdei-eskuvo-15erdei-eskuvo-17erdei-eskuvo-18erdei-eskuvo-20erdei-eskuvo-21erdei-eskuvo-22erdei-eskuvo-24erdei-eskuvo-27erdei-eskuvo-29erdei-eskuvo-30erdei-eskuvo-31erdei-eskuvo-32

A lényeg az egyensúly!

Ebben a reprezentációs világban nem megvetendő, ha elsodor bennünket magával az ár. Amíg a szívünkben őrizzük a valódi értékeket és képesek vagyunk áttörni velük a burkot, képesek vagyunk átadni belőle másoknak is, fel tudjuk ismerni, hogy a világ szabályai szerint élünk ugyan, de nem ezek a szabályok az igazán fontosak, nincs baj.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
CLOSE MENU .... .... ....