FÉNYLABOR GONDOLATOK

o

Örömutazás – egy vintage fotózás emlékei

Egy gyors facebook üzenetváltással kezdődött minden. Timi (Laura Virág) írt nekem, hogy beleférne-e az időnkbe, hogy az egyik barátnőjéről készítsünk néhány képet az általa megálmodott enteriőrrel. Imádjuk Timi enteriőrjeit, ezért hogy is mondhattunk volna nemet!?

Akkor még nem is sejtettük, hogy mibe csöppenünk majd…

Kisvártatva kiderült, hogy nem „csak úgy” fotózunk, hanem Zsuzsi és Jakus hamarosan tényleg férj és feleség lesz, vagyis az ő vintage kreatív sorozatukat készítjük el. ..aztán jöttek a további meglepetések … :)

Megérkeztünk a megbeszélt időpontban a helyszínre, na jó, egy negyed órával korábban, de a nagy üresség, ami fogadott minket, így is kétségbeejtő volt. Készvintage enteriőr és menyasszony helyett sehol senki. Nyeltem egyet, gondoltam, annyira sokfelé kell mostanában figyelnem, lehet, hogy elnéztem az időpontot, persze Zoli sem állította az ellenkezőjét…:D Lefehéredve hívtam Timit (nekünk oda 1 óra az út…), hogy fény derüljön a turpisságra. Aztán nagy kő esett le a szívemről, nem én hibáztam, ők voltak éppen egy őrületes nap kellős közepén és igyekeztek megküzdeni a városi forgalommal, de úgy tűnt, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Zsuzsi (a barátnő) pedig még a fodrásznál volt. Közben viszont megérkezett Adri, a sminkes, így már biztos volt, hogy valami csak lesz ebből.

Persze nem is annyira bántuk a késést, legalább volt fél óránk szusszanni egyet, ez mostanság úgyis olyan ritkán adatik meg. :) Aztán szép lassan megtelt élettel az udvar, megérkeztek Timiék, a barátok és Zsuzsiék is. Indulhatott a „váratlan utazás”.

Amíg Zsuzsi még szebbé vált Adri gondos kezei között, addig a fiúk „építkeztek”, Zoli például megtanult boldogságkaput szerelni. Mi lányok pedig szorgosan tűzködtük, szórtuk a csodás virágokat… ki ügyesen (ez nem én voltam), ki ügyetlenebbül (na, ez voltam én… nem egyszerű virágfejeket rögzíteni zsákvászonra bizton állíthatom… Aztán egyszercsak minden készen állt. Érkezett Zsuzsi mosolyogva, kedvesen, beragyogva a napunkat. Majd Jakus is, aki számára a meglepetés a nadrágtartó és a sapka volt… :D

Mindig öröm számunkra olyan párt fotózni, akiknek ragyog a szeme, ha egymásra néznek és ők bizony ilyenek. Az egész (egyik) koronája pedig az volt, hogy Zsuzsi várandós, ezért készülhettek olyan képek is, amelyben a baba kerülhetett kicsit a középpontba. Azt sajnálom, hogy amikor mindenki szemébe örömkönny került a fotózásnak ezen pontján, mi is annyira meghatódtunk, hogy nem tudtunk róla jó képet készíteni, de hát van ez így… :) Az emlék biztosan nem száll el azonban.

Következett a boldogságkapu. Mondhatjátok, hogy ez becsapás, mert csak szimuláltuk a szertartást, de várjátok ki a végét! Nem kell a társaságnak kreativitásért és őrült ötletekért a szomszédba menni!

Mire hátranéztünk, Timi már egy újabb enteriőrt varázsolt, mit egyet, rögtön kettőt, mert Jakus mérhetetlen kóla fogyasztása megihlette és ezt a lehetőséget nem hagyhatta ki! :D

Ahogyan azt a kósza ötletet sem hagyhattuk ki, hogy ha már ilyen szép szertartáshelyszínt építettünk így együtt, akkor tényleg össze is adjuk a mi csodás párunkat! Ami viccnek indult, szárnyra kelt és bizony meg is valósult. Persze egy szertartás erejéig „felavatott” pappal, de tisztes és valódi vendégekkel, no és két fotóssal! Sajnos a naplementét lekéstük vele, ezért rendhagyó esküvőre rendhagyó időpont (sötétedés utáni) dukált, mert a fiúk valahová a szomszéd országba mehettek vízért, mindenesetre eltűnt a „pap” is, így várnunk kellett. De megérte!

Este, pislákoló gyertyafény, boldog menyasszony és vőlegény, csupa romantika, kicsi, de annál lelkesebb vendég”sereg”. Megható és megnevettető beszéd, anyakönyv és tanúk (hát kicsit keveredtek itt a szertartási szokások is, no…), koccintás pezsgővel és naná, hogy csokordobás. Én kaptam el! Tisztességes küzdelemmel, mert tudom, hogy milyen rossz, ha nem vetődnek a lányok a csokorért. Férjnél vagyok, így a babona működött… megkésve ugyan, de ez nem számít.

A romantikus esküvőhöz ünnepi vacsora is dukált! Pizza dobozból. Szalonna egyenesen a kerti tábortűzről, amelyhez Timi kész volt feláldozni a szeretett raklapjait is! Mindez pedig napszemüveges tűznéző programmal és sok nevetéssel fűszerezve.

Azt hiszem, hogy sokszor a legváratlanabb dolgok tartogatják számunkra a legcsodálatosabb meglepetéseket. Az olyan „utazásokat”, amikért érdemes élni, és amiknek minden pillanatától gazdagabbak leszünk.

Zsuzsi és Jakus ma kötik össze hivatalosan is az életüket. Bár ma nem tudtunk velük lenni, most és a későbbiekben is nagy szeretettel gondolunk majd az „álom esküvőjükre”, és ezúton is kívánjuk, hogy mindörökké így csillogjon a szemük, ha egymásra néznek!

A vintage esküvői kreatív fotósorozat képei:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
CLOSE MENU .... .... ....